Az eredeti meditációt az Agykontroll oldalán olvastam, Pénzmágnes néven fut. Kicsit átköltöttem, de mivel nagyon hatékonyan működik és én szórakoztatónak is találom, hát tessék:
Az ideális hely pénz- meditálni valami morcos közeg. Az én kedvencem kora reggel, a 4-es villamoson zötykölődve csupa mosolytalan ember között.
Hunyd le a szemed. Képzelj el egy számodra nagyon kellemes helyet. Nekem ez egy tisztás, amit maga Walt Disney is megirigyelhetne. Van ott milliószínű virágmező, méhecske, Bambi, Nyuszi, bölcs fák, meg egy teljes mesedíszlet. Egyszerűen imádom. Lágy szellő fújdogál és érzem a bőrömön a nap melegét. Jaj, a legjobbat kihagytam: gyönyörű vagyok, mint egy királylány, nagy, lebegő szoknyában táncolok a rét közepén (nem nevet!!!), mint valami rajzfilmfigura és maga vagyok a boldogság. (Ilyenkor jó álca a fülhallgató – nem kell, hogy bekapcsolva legyen, de senki nem fog meglepődni, hogy csukott szemmel vigyorogsz, legalábbis nem annyira.) Egyszer csak felerősödik a szél és húszezreseket fúj felém, odatapasztja a bőrömhöz. Kicsit kételkedek, hátha játékpénzek, de nem, ezek valódiak. Örömömben egyre sebesebben pörögök, táncolok, és az általam felkavart örvény még több pénzt vonz hozzám. Ezt addig folytatom, amíg kedvem van (ne felejts el leszállni!). Mikor kijátszottam magam megköszönöm az Odafentnek. Ennyi. Szent meggyőződésem, hogy utána a villamoson is derűsebbek az arcok, de lehet csak lökött vagyok.
A feladat: Alkosd meg a magad pénzmeditációját.A kulcsszavak: csodahely. boldogság, öröm, valódi, rengeteg, hála .
T.-nek külön feladat: megírni a sikeredet :) Nem semmi amit elértél, nekem évek kellettek az olyan élményhez, ami Neked csak úgy, "spontán" volt!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Na akkor összeszedtem minden bátorságomat, és most megosztom Mindenkivel – aki elolvassa - hogyan is történt velem az első nem is tudom, hogy fogalmazzam „csakrás” :-) élményem.
VálaszTörlésMindenekelőtt azt tudnotok kell, hogy korábban semmi ilyesmivel nem foglalkoztam. Jó példa erre, hogy egyszer néhány évvel ezelőtt egy agykontroll cd segítségével megpróbáltam alfába lejutni (ha így mondják egyáltalán) de finoman szólva sem sikerült, aztán nem is próbáltam többet. Mostani élményem számomra nagyon fantasztikus volt, de nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy dolog, amíg DORKA nem hívta fel rá a figyelmemet. Nagyon örültem annak, ahogy fogadta a beszámolómat, ezért merem leírni. Még annyit szeretnék hozzáfűzni röviden, mert most oldalakat tudnék regélni, hogy tavaly december óta valamilyen átalakuláson kezdek keresztülmenni, és kezdem vonzani a jó dolgokat, és kezdek igazán boldoggá válni, nem csak kifelé, hanem teljes valómban. Huhh, nem semmi, hogy ilyeneket írok, na de mindegy, most már jöjjön a lényeg.
Az első feladattal kezdődött minden. (azt is egyébként JELNEK vettem, hogy pont most kezdődött el ez a bizonyos kaland…) Szóval először is, nagyon tetszett, hogy nem kell feltétlenül semmi különleges rituálé, anélkül is bele lehet vágni. Fogtam magam, és este munka után, lefekvés előtt, eldőltem az ágyon, szépen csendben. (a telefonomat ugyan nem kapcsoltam ki, de csak azért, mert már az elején úgy éreztem, erre sincs szükség) Miután megtanultam mik is azok a csakrák és hol vannak, elkezdtem szépen végigvenni őket, és koncentrálni mindegyikre. Megjegyzem, hogy ekkor még kényelmetlen volt a tenyeremet is felfelé tartani, meg úgy az egész. Aztán egyszer csak, kezdtem ellazulni, és a köldök csakránál éreztem valamit. Egyszerűen éreztem a köldökömet (elég furán hangzik) és éreztem valami erőt magamban, hogy most aztán mindenre képes vagyok. Aztán jött a szív, ott semmi különös nem történt, majd a nyak, és utána a harmadik szem. Na itt, szinte csoda történt. Olyan volt, mintha tényleg ott lenne a harmadik szemem, mintha tényleg képes lennék kinyitni, és meglátni azt, amit még azelőtt soha. Majd a legjobb rész akkor következett, amikor az utolsó csakrán is túljutottam, és fogalmam sincs hogyan és miért, de egyszerre csak egy vonal összekötötte a hét csakrámat, és akkor kezdődött a varázslat. Olyan érzés volt, mintha egy vonal vagy henger lennék (pl.: egy csomag gyümölcsös Mentos cukorka ), és egy külső erő ezt a vonalat elkezdte rezegtetni, mozgatni, forgatni, röptetni. Nehéz elmagyarázni. Nagyon érdekes volt és izgalmas és fantasztikus. Közben gondolkodtam, tudtam, hogy mi történik, csak azt nem, hogy hogyan, és azt sem, hogyan lesz vége. Aztán egyszer csak vettem egy nagyon nagy levegőt – megint nem tudatosan – és a kilégzéssel „felébredtem”. Hihetetlen volt. Tényleg varázslat. Nekem. Nem tudom leírni, amit utána éreztem. Hihetetlen, és pont. Most örülök, hogy leírtam. És most a régi Timi olyanokat írna, hogy bocs, hogy ilyesmivel fárasztottalak Titeket, de már nem írok ilyesmit. És ezt a megjegyzést sem úgy írom alá, amolyan „nemecsekesen”, ahogy régen írtam alá a leveleimet a barátaimnak, hogy timi. Hanem így:
TIMI
Ui: Mindenkinek jó csakrázást! És köszi!
Fantasztikus vagy!
VálaszTörlés