M. levele

M. olyan jót írt, hogy biztos vagyok benne Ti is szívesen olvassátok, ő meg megengedte, hogy közkincs legyen:

"Hirtelen annyi minden villant eszembe a testemmel kapcsolatban. Pl. amikor a porckorongsérvem miatt nem tudtam járni, csak igen-igen lassan és sántán. Egy valóságos csoda volt, ha egyáltalán kijutottam a konyhába, fürdőbe. No, ekkor megtanultam értékelni, hogy milyen csodálatos az, hogy egyáltalán vannak lábaim és tudom őket használni. Aztán ahogy gyógyultam lassan és kezdett múlni a kínzó fájdalom, úgy vettem észre az értékeit ennek "béna" állapotnak..... lelassítottam mindenféle értelemben, már nem is volt olyan jó az állandó rohanásom mindenfelé, jól esett a séta, döbbenten vettem észre, hogy ha nemcsak a földet bámulom sietés közben, akkor mennyi szépség van körülöttem.... szépségesek a fák a Mester utcában, a pesti házfalak, tetők és kapualjak ezerfélék és mesélni tudnak, és persze emberek is vannak az utcán, akikkel mindenféle érdekes és nem annyira érdekes dolgok történnek.... Szóval kaptam egy korlátot azzal, hogy elvesztettem kicsit a lábamat, és mégis kinyílt a Világ....."

Köszönöm!
Használjátok egyébként bátran a megjegyzés ablakot is, annyira kiváncsi vagyok Ti mire gondoltok, mi van Veletek! Még regisztrálni sem kell! :)